EMLÉKEZÉS
Ma, november 11-én az 1606-ban e napon megkötött Zsitvatoroki békére emlékezünk.
„A 15 éves háborút (1591–1606) két béke zárta le: az egyik a bécsi béke, amelyet Bocskai István és a Habsburg udvar kötöttek, (…)
(…) a másik pedig a zsitvatoroki béke, amit Bocskai István közvetítésével I. Rudolf magyar király (1576–1608), német-római császár és cseh király kötött I. Ahmed oszmán szultánnal 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál. A háborús békeévek első szakasza 1568-tól egészen a tizenöt éves háborúig (1591–1606) tartottak” /forrás: Magyarságkutató Intézet/
A cikk folytatása itt olvasható:
https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfordulok-hu/
Zsitvatoroki béke emlékhelye
946 38 Radvan nad Dunajom (Dunaradvány)
Žitava 432
__________________________________________________________
Kedves Tagtársaim!
Tisztelt Támogatóink!
Tisztelt Barátaink!
„Csak mü /mi/ magyarok maradjunk egymásnak igazak” üzeni nekünk Bocskai a messzi századokból.
420 évvel ezelőtt kezdődött a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharca.
Az első győzelem és egyben a szabadságharc nyitánya 1604. október 5. amikor a Nagykereki vár alól az elsőként csatlakozott szabad hajdúk „akik a magok nemzetinek hóhérai nem akarván lenni”, kergették el a „vérrel és szégyennel” menekülő császáriakat!
1604 okt. 15-én pedig Álmosd – Diószeg között a Bocskai ellen vonuló jól felszerelt nyugati zsoldosok felett, nyílt terepen a hajdúk fényes győzelmet arattak.
Mohács óta az első győzelme a magyarságnak!
A Bocskai István Társaság a Nagykereki Református Templomban emlékezett az évfordulóra és újra megidéztük kismarjai Bocskai István Erdély, Magyarország és a Szent Római Birodalom fenséges fejedelmének rég letűnt alakját, aki a két birodalomközé ékelődött magyarságot megmentette a végső pusztulástól.
Katonai győzelmei visszaadták a nemzet önbecsülését, hitét a jövőben, és gerincet adott a többszörösen megtört magyarságnak!
E honlap „Küldetésünk” menüpontjában, a történelmi háttér első sorában, „Bocskai népe” cím alatt olvashatják a 400. évforduló nyitó rendezvényeiről írt beszámolómat, amit két éven át követtek Debrecen, Várad, Kassa és a hajdúvárosok emlékezései.
A „Bocskai Évek” befejezése a Kismarjai Református Templomban az éppen feltárt Bocskai kriptánál, ahol két erdélyi fejedelem – Báthory Zsigmond és Bocskai István -elődei nyugszanak, Bölcskei Gusztáv Tiszántúli és Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökök áldásával zárult.
Ennek az ünnepi beszámolónak a felidézésével búcsúzom a Társaságtól. A közelmúltban hivatalosan is lejárt az elnöki mandátumom, s az új vezetésnek sok erőt, kitartást kívánok Bocskai István örökségének, szellemi hagyatékának az ápolásához!
Sárkány Viola
Bocskai István Társaság
örökös tiszteletbeli elnöke
__________________________________________________________________________
BOCSKAI KORONA
Bocskai István Társaság néhány éve kezdeményezte, hogy legyen a fővárosban egy olyan szobor, amely emléket állít Bocskai István fejedelem 1605-ös koronázásának.
A Bocskai István Társaság egy majdnem elfelejtett történelmi eseményre szeretné /szerette volna/ felhívni a figyelmet és azt megörökíteni az utókor számára. Megalakulásunkkor feladatunknak tekintettük a magyar-magyar kapcsolatok ápolásán túl, a nagy fejedelem kultuszának ébrentartását is. Sajnos sem az előző évszázadokban, sem az elmúlt évtizedekben nem került megfelelő helyre Bocskai István tevékenységének értékelése: hogy mit tett nemzetért, hazáért, Európáért?
Pedig vannak történészek, akik Szent Istvánhoz, IV. Bélához mérik életművét, akik a legnagyobb erdélyi fejedelemnek tartják!
Ezt erősítené a Társaság kezdeményezése, a pesti Duna-parton felállítandó szobor Bocskai koronázásáról.
A történelmi előzmények és körülmények ismerete a nagyközönséget is hozzásegítheti a kiváló karizmatikus személy megismeréséhez.
A magyar nemzet tragédiája, hogy a két hatalmas császár /német-római és török/ között a megfogyatkozott magyar nép, ennyi fegyverrel körülvéve, nem állhatott meg a maga lábán.
„Két pogány között” csatlakozni kellett valamelyikhez. A török barátságát nem szívesen tette, de a magyarság léte forgott kockán. Illésházy fogalmazta meg Bocskaihoz írott levelében:
„magunk az sok ínség miatt országunkból elfogyatkozván, elégtelenek valánk idegen nemzet rabságából magunkat megszabadítani”.
Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése a hit védelmében és az alkotmányosság visszaállításában sikeres volt, 1605 őszére győzött!
A „kényszerű szövetséges” – a török- koronát küldött neki! A delegáció tagja – Bocatius János kassai főbíró- az esemény helyéről és a koronázásról is pontosan beszámolt.
” A Duna-parton csaknem a várral átellenben tartózkodott a vezír, s az ő sátrától három kőhajításnyira jelölték ki a fejedelem sátrát.”
Igaz, hogy fényes külsőségek között a – nagyvezír Lalla Mohamed – Bocskai fejére tette a koronát, de Bocskai kijelentette, hogy csak ajándékként fogadja el, mert „él a törvényesen megválasztott magyar király és Magyarország ősi szabadságjoga ellen nem fog cselekedni”!
Ezután saját maga vette le a fejéről a koronát, úgy ahogy kapta, a mellette álló Szécsi György „uramnak” adta át megőrzésre.
A Porta ezután Bocskait Rex Stephanusnak nevezte, de a fejedelem a magyar királyi címet soha sem vette fel, hivatalos titulusa:
Stephanus Bochkay de Kismaria
Princeps Transylvaniae,
Partium Regni Hungariae
Dominus, et sicolurum comes
A Társaság miért tartja fontosnak, hogy ez a történelmi esemény szoborként legyen megörökítve?
A szerencsi országgyűlésen /1605. április 20./ Bocskai Istvánt, Erdély fejedelmét Magyarország fejedelmévé választották és a felséges címmel is felruházták. Ez a győzelem országgyűlése volt!
Az öreg hadfiak örömkönnyek között mondogatták: „eltángáltuk a császárt”!
Ragyogó távlata nyílt a jövőnek, s úgy tűnt megvalósulhat a Mohács utáni nemzedékek nagy álma, a szétszabdalt Magyarországi területek egyesítése egy nemzeti királyság uralma alatt. 1605. tavaszán úgy érezték nincs számottevő akadálya a nemzeti királyság visszaállításának. Ugyanis a töröktől meg nem szállt magyar területek háromnegyed része a Bocskai vezette, felkelt magyar rendek kezén volt, s a katonai erőviszonyok is Bocskainak kedveztek. S ezért a fejedelem 1605. tavaszán titokban 3 tagú küldöttséget menesztett Sztambulba koronáért, a híres szendrői végvári kapitány Korláth István vezetésével.
Bár „soha senkinek az Fényes Portárul koronát nem adtak, csak botot és zászlót…..”, a szultán –I.Ahmed – mégis úgy rendelkezett, hogy a kincstárból hozzák ki az utolsó bizánci császár koronáját, amit a követek örömujjongva jelentettek Bocskainak: „…..az Úristen egy szép koronát is ad felségednek, higgyjen felséged, hogy az tárházból elvitték az görög császár koronáját”.
/Szakály Ferenc történész jegyzete: a „szeráj kincstárából az 1453-ban elesett utolsó bizánci császár koronáját”./
Az utolsó Palaiologosz XI. Konsztantinosz hazája védelmében Bizánc falainál halt hősi halált, s az Ő koronája került a győztes hadvezér, Bocskai István fejére. Bármennyire is megtisztelő az egykori hatalmas Bizánci birodalom felségjelvényét birtokolni, de az mégsem a Szent Korona volt.
Ezt a követek is tudták: „Engedje az szent Isten, hogy ez mellé az mi Istenben elnyugodott, szent királinktól maradott, német kezénél levő koronáját is felséged vehesse vissza az romlott ország mellé…” írták jelentésükben.
Ezt Bocskai fejedelem is tudta, de szüksége volt az un.”török” koronára a két nagy császár közötti katonai és diplomáciai küzdelemben!
Társaságunk azért szeretné ezt a magyar és az európai történelemben is páratlan eseményt szoborban megörökíteni, hogy az utókor ezen a helyen is leróhassa kegyeletét az egyetlen győztes szabadságharcunk vezére előtt, aki sohasem vált a nagyhatalmak játékszerévé, s aki katonai győzelmeit a tárgyalóasztalnál az ő általa diktált, Béccsel és Sztambullal kötött békére váltotta fel!
A Társaság a szobor elkészítésére Györfi Lajos Magyar Örökség Díjas, és a Magyar Köztársaság Ezüst érdemkeresztjével kitüntetett szobrászművészt kérte fel, aki már régen elkészítette a terveket és a művész kiállításainak az egyik legsikeresebb darabja.
Mi lett a kezdeményezés sorsa?
2012-ben az V. kerület Kulturális Bizottságához fordultam a szoborállítás kezdeményezésével, mivel ez az egyedülálló történelmi esemény a kerülethez tartozó Duna-parton történt.
Hamarosan meg is kaptam a lehetőséget, az akkori főépítész helyrajzi számmal jelölve
„…a Március 15. tér északi részén a pázsiton belül a Piarista köz vonalában” támogatta a szobor felállítását. A szükséges engedélyek megszerzése után – kiderült, hogy a tulajdonos, a Főváros és a Fővárosi Önkormányzat a MTA -tól kért szakvéleményt.
Dr. Pálffy Géza történész a következőt írta, ami napjainkig eldöntötte a szobor sorsát. ” A fejedelemnek itt szobrot állítani olyan paradox lépés lenne, mintha Kádár Jánosnak akarna valaki hasonlót emelni a szovjet tankok 1956. novemberi bevonulásának egyik csomópontján.„!!!!
Természetesen Társaságunk is kért szakvéleményt a kiváló történész, Bocskai kutató Dr. Nyakas Miklóstól, aki megvilágította a Bocskaival kapcsolatos ellenérzések eredőjét:
„… az a nagyívű politikai pályafutás /mármint a Bocskaié/, amely a Habsburg barátságtól elindulva jutott a kényszerű török szövetség vállalásáig, természetesen érdekeket sértett.
Mindenekelőtt a prágai magyar királyét /Rudolf/………”
„…..Jelen történetírásunkban kibontakozott egy áramlat, melynek érvei eredetüket tekintve – minden jószándékuk mellett – valahol Rudolf prágai udvarában leledzenek!”
Természetesen Dr. Nyakas Miklós egyetértett kezdeményezésükkel és támogatta azt!
Az utóbbi években is többször kérelmeztem hol a Fővárosnál, hol az V. kerületnél a szobor felállítását, de az MTA „szakvéleményére” hivatkozva mindig elutasították.
/Honlapunkon mindkét szakvélemény olvasható./
Az osztrákok még kiállítás céljából sem adják kölcsön a koronát.
A szabadságharc 400. évfordulóján Kismarja Bocskai „kedves szülőföldje” ünnepség sorozattal hálálta meg a nagy fejedelem egyedülálló kiváltságát, hogy elődeink itt évszázadokon át megvalósíthatták az önmagukat irányító szabad emberek közösségét.
Ez alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum egy Bocskait ábrázoló hatalmas molinót ajándékozott a kismarjai református templomnak, ahol a Bocskai szülők is nyugszanak és Ő maga is – még, mint hadvezér – itt remélt örök nyugodalmat.
Beszélgetésünkkor a Múzeum akkori igazgatója /néhai Dr. Kovács Tibor/ elmondta, hogy kérelemmel fordult a Hofburg kincstárának vezetéséhez, kölcsönkérve a koronát a jeles évforduló alkalmából múzeumi kiállításra. Kérelmét barátságosan, de elutasították.
Ugyanígy jártak a 2010-ben a Fidesz képviselői, Dr. Vitányi István és Halász János államtitkár, akik a Kormány képviseletében és a debreceni Déri Múzeum szakmai támogatásával – személyesen elutazva Bécsbe – kérték a Bocskai koronát – természetesen kölcsön – elvitelének /1610/ 400. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.
Az osztrák Kulturális Minisztérium vezetése elzárkózott a korona kiadásától.
Mi a véleménye arról, hogy Bocskai István Bécsben őrzött koronájának magyar tulajdonként Magyarországon lenne a helye?
A Habsburgokat állandóan izgatta a Bocskai korona és addig mesterkedtek, míg végül a magyar országgyűlés az 1609. XX.tc-ben rendelkezett az átadásról, de az 5.§-ban kimondta:
” A korona pedig a nádor úr kezeibe adatván, a nádor úr Ő kir. Felségének adja át, hogy tárába tétetvén: megőriztessék.”
Tehát a Habsburg-ház, akiknek nem köszönhetünk mást, csak „vért, könnyeket és szenvedést” tulajdonjogot soha nem szerzett a koronán, sem Ausztria, de még Románia sem!
Indokolatlan Bécs beteges ragaszkodása is a koronához!
A Bocskai korona a magyar nemzet egy küzdelmes korának értékes műtárgya – emléke-, amikor a tizenötéves háborúban az ország senkiföldjévé vált, amikor „vérözön” borította el az országot, amikor a magyar etnikum megroggyant a Kárpát-medencében, akkor egy karizmatikus államférfi – Bocskai István – élére állt az eseményeknek és megmentette az országot a végső pusztulástól.
A korona Bocskai Istváné, történelmünk egyik legnagyobb alakjának az ereklyéje!
Nemzetünk javát szolgálná, ha az országgyűlés visszakérné a nemzet „jussát”, hogy méltó helyen, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban, vagy a debreceni Déri Múzeumban hirdesse a „mégis megmaradás” erkölcsi parancsát!
Milyennek látja a szoborállítás esélyeit?
Amíg Magyarországon itt vannak azok az un. „balliberális” erők, sajtójuk és nemzetközi kapcsolataik felülírhatják döntéseinket, addig nem látok lehetőséget a szoborállításra. Annál is inkább, mivel Bocskai István személye évszázadokon át egyet jelentett a nemzeti függetlenség gondolatával, jelen korunkban pedig a nemzeti egység megvalósításának a szándékával!
Budapest, 2021. január 28.
Sárkány Viola
elnök
Bocskai István Társaság
___________________________________________________________________________
EMLÉKEZÉS
Tisztelettel emlékezünk 1605. április 20-ra, amely napon kismarjai Bocskai Istvánt Szerencsen Magyarország fejedelmévé választották.
Emlékezésként az évfordulóra, felidézünk egy korábbi, Nyárádszeredán elhangzott előadást:
Emlékbeszéd Bocskai István fejedelemmé avatása évfordulóján
Bocskai a közös nemzeti érdekért a nemzetet összefogásra buzdította. Zászlóira ezt íratta: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róma 8, 31)
Felhívása az összefogásra napjainkban semmit sem vesztett jelentőségéből!
_____________________________________________
Programajánló
Hegedűs Loránt református püspök halálának tizedik és a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának harmincadik évfordulója alkalmából nyílt kiállítás november 11-én Leányfalun, a Ravasz László-emlékházban.
Kérjük, keressék fel az alábbi elérhetőséget a további információkért:
https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/mig-tart-a-ma-kiallitas-nyilt-hegedus-lorant-puspok-eleterol/
__________________________
A Kismarjai Református Templom megújulása
„Az elszánt akarat” jegyében, 2010-ben néhány Partiumbeli Bocskai-hívő határon innen és túl, Kismarjában a református templomban a nagy fejedelem szüleinek, őseinek temetkezési helyén, megalakította a Bocskai István Társaságot, melynek célja, a maga szerény eszközeivel hozzájárulni az új korszak, új politikai koncepciójának, a magyar nemzeti egység megteremtésének elősegítéséhez. Különös figyelemmel a fejedelem politikai végrendeletében foglaltakra: „…az erdélyiek és a magyarországiak mindenekben oltalommal, segítséggel légyenek egymáshoz, mert tudó dolog az, hogy az visszavonással nagybirodalmak is elromlanak, viszontag az egyezséggel kicsinyek is nagyra nevelkednek…”. Ennek jegyében feladatul tűztük ki az állandó együttműködést, a közös hagyományőrzést a határon túli magyarsággal, hogy a jövőben elkerüljük a múlt azon hibáit, amelyre Bocskai már említett végrendeletében is figyelmeztetett: „micsoda romlást hozott, hogy a magyar egymást rontotta, vágta”. A Társaság célja, továbbá Bocskai István életében, szabadságharcában szerepet játszó települések közötti kapcsolatok szervezése, kiépítése, ápolása, kulturális tevékenység keretében.
Örömmel tölti el lelkünket, hogy a 2004-ben befejezett Bocskai-kripta feltárásával együtt járó, nagyszabású felújítás után a Kismarjai Református Templom további megújuláson esett át, amelyről itt lehet bővebben tájékozódni és egy kis videót megtekinteni: https://kismarjaref.hu/
Köszönet érte a Tiszántúli Református Egyházkerületnek!
__________________________
In memoriam Hegedűs Lóránt
„Ma 10 éve hunyt el Hegedűs Lóránt püspök, a magyar reformátusság rendszerváltoztatás utáni történelmének korszakos alakja. Tudományos, teológiai és egyházvezetői munkásságát az utókor megőrizni, megörökíteni és ápolni tartozik. Egy évtizeddel ezelőtti halálakor a Magyar Nemzetben megjelent nekrológban emlékeztem a nagy magyar püspökre” – irja Gulyás Gergely miniszter.
A nekrológ teljes szövege itt olvasható, melyet minden látogatónknak szívből ajánlunk:
https://www.vadhajtasok.hu/2023/01/26/in-memoriam-hegedus-lorant
__________________________________________________________________________
PROGRAMAJÁNLÓ
FEJEDELMI KINCSEK HAJDÚSZOBOSZLÓN
Figyelmébe ajánlom minden Bocskai István életét és munkásságát figyelemmel kisérő látogatónknak Hajdúszoboszlón a Bocskai Múzeumot, a Fejedelmi Kincstárral.
Bővebben az alábbi helyen lehet tájékozódni:
https://www.bocskaimuzeum.hu/kiallitas.php?fejedelmi-kincstar&id=13
______________________________________________
https://nepszava.hu/3103911_tortenelmi-lecke-tolvajoknak
A felvidek.ma 2021.01.09-én megjelentette Balassa Zoltán fentiekhez kapcsolódó cikkét „Kácsor Zsolt mélyrepülése” címmel, melyet itt olvashatnak el:
https://felvidek.ma/2021/01/kacsor-zsolt-melyrepulese
________________________________________________________________________________
Születésnapra…
________________________________________________________________________________
IN MEMORIAM Dr. Nyakas Miklós
/1942-2020/
Elment az utolsó hajdú is!
Nyakas Miklós Antal nevű felmenője bizonyíthatóan részt vett a Bocskai felkelésben és a letelepült hajdúk első nemzedékéhez tartozott.
Nyakas Miklós életét, munkásságát – ennek a kornak – nemzeti történelmünk tragikus, de mégis győzedelmes évtizedeinek szentelte.
Számos munkája a Hajdúkerület, Partium, a Nagyalföld területével foglalkozott.
A kiváló történész szerteágazó tevékenysége: múzeumigazgató, évkönyveket, kismonográfiákat szerkeszt, tanulmányokat ír, ismeretterjesztő előadásokat tartott, mind-mind ennek a korszaknak a történelmi feltárását szolgálta.
A Bocskai szabadságharc 400. évfordulójának ünnepség-sorozatában tevékenyen részt vett, Ő rendezte a mai napig is látható Nagykereki Bocskai-kiállítást és az MTA rendezésében a Bocskai emlékkonferencián a Fejedelem és a hajdúk jövőépítő kapcsolatát elemezte.
Az évfordulóra alakult kulturális bizottság tagjaként kezdeményezte a szabadságharc emlékhelyeinek méltó megörökítését, így pl. Mezőtelegden/RO/ Hagymássy Kata/Margit/mellszobrát, Kassán /Szlo/ a Fejedelmi Házon Bocskai és a hajdúk reliefjét és Ó-Pusztaszeren az Emlékparkban Bocskai mellszobrának az elhelyezését.
A Bocskai István Társaság minden évben díjat adományoz és adományozott azoknak, akik a legtöbbet tették igazi történelmünk megismertetéséért, és a többszörösen megtört nemzet önbecsülésének megerősítéséért!
Dr. Nyakas Miklós kiérdemelte a Bocskai-díjat, amit 2012. augusztus 3-án Élesden/RO/ a református templomban ünnepi istentisztelettel egybekötött, a Fejedelemre emlékező Bocskai – napon vehetett át.
Nyugodjon békében! Emlékét megőrizzük!
Bocskai István Társaság
Sárkány Viola elnök
U.i.: Dr. Nyakas Miklósnak a pesti Duna-parton majdan felállítandó (?) „Bocskai koronázása” szobortervhez írt szakvéleménye honlapunkon olvasható!
________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________
Visszatekintő:
2019. szeptember 22-én, a kismarjai Bocskai ünnepségen elhangzott történelmi megemlékezés
Tisztelt Látogató!
Kérjük, támogassa munkánkat adója 1 %-ával!
Adószámunk: 18139149 1 41
Segítségként mellékelünk egy rendelkező nyilatkozatot is, amelyet lezárt, adóazonosító jellel /névvel és címmel/ ellátott postai boritékban minden év május 20-ig kell eljuttatni a NAV-hoz:
KÖSZÖNJÜK!